A dél-dunántúli Szigetvár a Zselic dombos nyúlványain és a déli síkvidék találkozásánál terül el Kaposvártól 38 km-es, Pécstől nyugatra, alig 30 km-es távolságra. A nagy történeti múltra visszatekintő kisvárost a középkorban az Almás-patak mocsaras vidékéről kiemelkedő löszdombra építették.
Az egykori építkezési mód nagy biztonságot adott a településnek. Már a XV. században a város a messzi vidék ipari és kereskedelmi központja lett. Birtokosai a magyar történelem neves családjai közül kerültek ki. A XVI. században az oszmán török hadak területi térnyerésével párhuzamosan Szigetvárnak mint végvárnak jelentőség egyre inkább előtérbe került. A város első ízben 1556-ban ostromolták meg a török hadak, sikertelenül. A második ostromra 1566-ban került sor.
A vár kapitánya Zrínyi Miklós előre tudta a véget, de elhatározásához alig 2500 katonával hű maradt. Életük végéig védték Szigetet. A várból és városból álló erődítést Szulejmán szultán utolsó magyarországi hadjárata során támadta meg több mint 80 ezer kitűnően felszerelt katonájával. A végcél nem a "vakondtúrás" -így nevezte a török Szigetet- hanem Bécs elfoglalása volt. Az egy hónapig tartó harc során a magyar védők sorra elestek, s a város és a vár török kézre került. Az utolsó napon 1566. szeptember 7-én Zrínyi néhány megmaradt emberével az utolsó menedékhelyéről a belső várból kirohant a már török területre. Itt érte mindannyiukat a halál. A török nem örülhetett a győzelemnek, az agg Szulejmán szultán is meghalt néhány nappal a vár elfoglalása előtt. A győztesek kifáradva a hosszú harctól, az emberveszteségtől, valamint a szultán halála és a közelgő tél miatt lemondtak a további harcról. Szigetvár elveszett, de árán megmenekült Bécs. Szigetvárból török végvár lett, a környék államigazgatási, gazdasági és vallási központja. 112 évi török uralom után Szigetet 1688-89-ben foglalták vissza a császári hadak. A török Szigetvárból osztrák császári város lett, s a nehezen meginduló polgári fejlődést Mária Terézia rendelete gátolta meg. A város eladta és a lakosságot jobbágysorsra juttatta. Majd a vár is földesúri kézbe került.
A XVIII. század fejlődét a helyi iparosok és kereskedők mindinkább elősegítették, és a XIX. század folyamán gazdag pezsgő élet jellemző Szigetvárra.
Szigetvár a 400 éves évfordulója idején 1966-ban megkapta a városi rangot, s ezidőtől kezdve fejlődése gyorsabb ütemű lett. Lakosainak száma jelenleg 12 000 fő. A cipőgyár, a konzervgyár mellett mind több magánvállalkozó biztosít a városban munkalehetőséget. A városban 600 férőhelyes kórház működik. 100 férőhelyes kollégium, több alsó- és középfokú oktatási intézmény, valamint Zeneiskola segíti az oktató-nevelő munkát.
Meleg vizes fürdője, könyvtára, s az újonnan épült művelődési háza a környék kulturális és idegenforgalmi igényeit elégíti ki. A vár, a megmaradt török épületek, valamint több kiállítás Szigetvár kulturális és történeti örökségének őrzői.
A télen-nyáron nyitvatartó telmálfürdő a Zrínyi vár szomszédságában a város centrumától 300 m-re található. A 800 méter mélyről feltörő 62 C-os gyógyhatású víz nátriumkloridos, alkali-hidrogénkarbonátos hévíz. Magas ásványisó tartalma és az oldott ionos bróm, jód és fluorid tartalma révén kiválóan alkalmas reumatikus izületi és mozgásszervi betegségek kezelésére, operációk és csonttörések utáni rehabilitációs kezelésekre, nőgyógyászati problémák kezelésére. A víz ásványisó összetétele lehetővé teszi, hogy a magas vérnyomásban szenvedő és szívbetegek is használják a fürdőt. Szolgáltatásain: masszázs, pedikűr, kádfürdő, büfé, étterem, kölcsönző, kondicionálógépek, sportlehetőségek
AJÁNLOM AZ OLDALT
